Keresés

Üzenőfal

Utolsó üzenet: 2 hónap, 2 hét .
  • guest_5858: kösz csabap gépkönyv ügyben
  • Pataki Zoltan: Nemetorszagba pekmestelevelerl rendelkezö munkavallalot keresünk, teljes munkaidös nemet bejelentessel. jelentkezni a patakizoltan70@gmail.com e-mail cimre
  • csabap: Sütőipari gépek-dinasztia kiadó.Itt nézd meg!
  • csabap: Sütőipari gépek- dinasztia kiadó. Itt nézd meg!
  • guest_2081: gépkönyvet keresek rotációs kiflisodróhoz!
  • HORVATH A: Végleges csótányirtás garanciával, egyetlen színtelen, szagtalan kezeléssel, 14 sütőipari üzem referenciájával. Nem igaz, hogy nem kiirtható! Van megoldásunk. Komplett HACCP/IFS dokumentációval, hazai KFT. További infó: csotanykommando.hu, 70/666-44-77.
  • Kovács Zsolt: Egy bizonyos kenyérféleség üzemi előállítását célzó technológia leírás magyarról németre való precíz fordítását vállalja valaki? zsoltkovacs113@gmail.com
  • f_n_adrienn_whc: Kedves Tagok! Gyártástechnológus és telepvezető helyettes pozícióba keresek kollégát sütőipari ügyfelemhez. Részletek végett elérhetőség: +36306982464; franknagy.adrienn@whc.hu. A munkakörökről: http://goo.gl/oc7nqo és http://goo.gl/F4DLso oldalakon.
  • guest_5799: hali
  • Mattom: Cukrászati gyártó, minőségi, házi jellegű, kimért egyedi termékekkel viszonteladókat keres. Elsősorban Jász Nagykun Szolnok Megyéből. Érd: 06309925119
  • guest_7962: Nagy Zsuzsannak : Fel tettem
  • Nagy Zsuzsánna: Remek válasz az Index cikkére. Ezt kitehetnéd András a Facebookra is.
  • guest_9180: Pékségeknek segitek új termékek pl. burek előállitásában, pékek betanitásában, gyártmánylapok, anyagszükséglet elkészitésében, valamint nyomonkövetés, raktárkészlet lekisérésésére szükséges táblázatok kidolgozása. Új tehnológiák bevezetése. Elérhetőségem esterpetrovic@gmail.com vagy +381 63 8574535
  • guest_9180: Pékségekben uj termékek mint pl a burek megtanitom a tehnologiai folyamatot ,a termék elkészitését, anyagszükségletet,gyártmánylapot,a nyomonkövetéshez szükséges adatok renszerezését, raktárkövetést, uj termékek betanitását, folyamatos tehnol
  • guest_2709: Adel nevű felhasználónak: a felülírt címre nem lehetett küldeni. Itt az én elérhetőségem: chubby80@upcmail.hu várom válaszát deutsche backer
  • guest_3222: karlbeer@karlbeer.kom kérem hivjon a munkával kapcsoladban 0630 4150062
  • guest_3222: BESZÁLLITANÁNK 1 T ZÁRT DOBOZOS JÁRMÜVEL SANJUAN KFT .0630 4150062
  • guest_7593: Jelenlegi is működő kisüzemi pékség részére keresek olyan beszállítót, aki az alapanyagok beszállítása mellett a technológiák kialakításában is segítséget tud nyújtani. A tsandard termékek mellett egy prémium termékcsalád bevezetése is cél. Kapcsolatfelvétel: karlbeer@karlbeer.com Üdvözlettel, Karl Ákos
  • Adel_euJOBS: Németországba keresünk szakmai tapasztalattal rendelkező pékeket és cukrászokat. További kérdésekkel kérlek forduljanak hozzám az adel.orosz@eujobs.hu e-mail címen. Üdvözlettel: Orosz Adél
  • átlagvásÃ: Szombathely, Szűrcsapó u. 23. Zalaco üzlet 24-én karácsonykor 11:20-kor. Értem én, hogy nagyon kevés bérért vannak alkalmazva az eladók, és nem érdekeltek az értékesítésben, mert azt a kevés pénzt így is-úgy is hazaviszik ha végigbeszélgetik a napot akkor is, de a Zalaco megengedheti azt magának, hogy az eladó kinevesse gúnyosan a vevőt, aki beiglit akar venni (urambocs
  • guest_2627: Üdvözlöm! A guest 9222 kérdése csabap nevű felhasználótól. Békés megye
  • guest_9222: Helyileg hol?
  • guest_2627: Élelmiszertechnológus végzettségű, sütőüzemi tapasztalatú. Pályázati tanácsadással foglalkoztam. Képesítés: sütő szak, bérügyintéző. Tevékenység: pékség, biztosítás. Várom érdeklődését!
  • csupi000: Na meg hogy itt ebben az országban nem becsülik meg a munkánkat ,szinte éj bérért dolgoztatják a minden napi kenyérsütőket .Mikoe kemény fizikai munkát végeznek ,ami könyített lett.Nem panaszkodom de a szakmai tapasztalatban szerzett tudást jobban meg kellene becsülni mint azt amit az iskolában szereztek emberek..
  • csupi000: kedves pékek és nem pékek.Ezuton szeretném közölni azt a tényt hogy a pékek teljesen el lettek feledve sajnos.
  • Brigi: Biológus (szakirány:molekuláris biológus) végzettséggel keresek munkát leginkább Debrecenben. Elérhetőségem: bugrai9005@gmail.com
  • csabap: Válasz guest 9250-nek: a nagyobb kiőrlésű fajtáknál alkalmazott eljárás a lisztes szórás. Ezen kenyerek héja összefüggőbb, nem cserepes. A fehér kenyérnél függ a technológiai művelettől(kézi, gépies)
  • marcsi: Élelmiszertechnológus végzettséggel és pék-cukrász végzettséggel állást keresek Budapsten. + 36 30 676 285 vagy e- mail: tatarmaria2@gmail.com
  • liszteszsák952: használt lisztes zsákokra lenneszükségem telefon:202324684
  • guest_2022: Budaörsi munkahelyre keresünk molnár vagy pék szakmunkást lisztkeveréshez. További infók: info@kenyersutes.hu



Galéria

Szaklap

5 éves a népegészségügyi termékadó
2017. Március 16. Csütörtök, 11:20

altTáplálkozási szokásaink és a lakosság egészségi állapotának javítása összetett feladatot jelent, mivel mindkettőt több szociális, gazdasági és környezeti tényező befolyásolja. A népegészségügyi termékadó (NETA) első öt évének összefoglaló értékelése az elmúlt időszakban több alkalommal is téma volt a hazai médiában. Február 7-én a Népszavában jelent meg cikk a NETA-val kapcsolatban, amely Bodrogi József egészségügyi közgazdásszal folytatott beszélgetésen alapult. Az ÉFOSZ rögtön reagált a megjelentekre és március 3-án az Élelmiszer Online internetes portálon Szöllősi Réka, az ÉFOSZ ügyvezető igazgatója részletesen kifejti témával kapcsolatos véleményét.

Az új közteher bevezetésének egészségpolitikai célja az volt, hogy a bizonyítottan sok cukrot, sót, koffeint vagy egyéb egészségkárosító anyagot tartalmazó élelmiszerekből, üdítőkből minél kisebb legyen a fogyasztás, illetve a gyártók változtassanak e termékek receptúráin, csökkentsék a felhasznált egészségtelen összetevők arányát. A törvény hatálya alá az előrecsomagolt cukrozott készítmények, az üdítők, a gyümölcsíz, az ízesített sör, az alkoholos frissítők, az energiaitalok, a sós snackek, valamint a levesporok, ételízesítők tartoznak, amennyiben cukor-, só- illetve koffein tartalmuk meghaladja a meghatározott határértéket. 2015 januárjától pedig az alkoholos italok is adóköteles termékek lettek. 2011. augusztus 31-én A népegészségügyi termékadó szeptember 1-től hatályba lép  cím alatt tájékoztattuk látogatóinkat az új adókötelezettség hatályba lépéséről, illetve 2014. október 26-án Különadók újratöltve cím alatt az adókötelezettség kiterjesztéséről.

A NETA első 5 évét summázva Bodrogi József gyakorlatilag úgy véli, hogy a költségvetés nyert, a piaci kínálat kicsit módosult, az egészségnyereség viszont még nem látható. Bodrogi József egészségügyi közgazdásznak 2011-ben miniszteri biztosként meghatározó szerepe volt a meglehetősen újszerű adónem előkészítésében, most viszont elismerte, hogy a NETA jelentette plusz költség nem elég ahhoz, hogy visszatartsa a vásárlókat az „egészségkárosító termékektől”, de emellett pl. hibaként említette azt is, hogy az adó mellett nincs erőteljes lakossági kampánya a programnak.

Az ÉFOSZ rögtön reagált a megjelentekre. A NETA által érintett termékkörök fogyasztása valóban csökkent az elmúlt években, a cégek emellett célzott termékfejlesztéseket is végrehajtottak. Ugyanakkor az is tény, hogy az adó bevezetése a magyar lakosság egészségi állapotát és tápanyagbevitelét érdemben nem befolyásolta. A NETA rontotta a hazai vállalatok versenyképességét és a munkahelyek számának csökkenését okozta, ráadásul hátrányosan érintette a rosszabb anyagi helyzetben lévő társadalmi csoportokat.  Már 2013. szeptember 11-én A különadók hatása a magyar élelmiszeriparra cím alatt, arra hívtuk fel a figyelmet, hogy évtizedes versenyképességi lemaradásba kerülhet a hazai élelmiszeripar az ágazatot sújtó különadók miatt, amelyek jelentős többletköltséget okoznak az ágazatnak.

A költségvetés vitathatatlanul újabb címen jutott bevételhez, és bár a piaci kínálat kicsit elmozdult, az egészségnyereség viszont még nem látható. 2011 óta a költségvetésnek mintegy 122 milliárd forintot fizettek be népegészségügyi termékadó címen a túl sós, túl édes termékek forgalmazói.

2016. július1-én OTÁP 2014 eredményei cím alatt tájékoztattuk látogatóinkat a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara közreműködésével megvalósuló Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot felmérésről. A vizsgálat célja a felnőttek táplálkozási szokásainak, tápanyagbevitelének, fizikai aktivitásának felmérése, illetve 2009-et követően újból korszerű mérőeszközökkel meghatározni a túlsúly és elhízás valamint a hasi elhízás gyakoriságát. A vizsgálat eredményeit 2016. június 2-án ismerhette meg a szakmai közvélemény, mely szerint nem hozott áttörést a magyarok életmódjában az új adónem. Hozzáadott cukorból mindenki többet fogyaszt, mint öt évvel ezelőtt. A többlet felét a cukrozott üdítőkből, ízesített ásványvizekből, és energiaitalokból veszi magához a lakosság, 15 százalékát pedig tartósított gyümölcsökből (lekvár, dzsem), 10-10 százalékát cukrozott tejtermékekből, édességekből, kekszekből fogyaszt. Az elemzésből látható, hogy az emberek csaknem harmada nem is hallott a NETA bevezetéséről, jelentős hányaduk egyáltalán nem vagy tévesen ismerte az adó hatálya alá tartozó termékek körét, és harmaduk-negyedük az új adó bevezetésének céljaival sincs tisztában.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet múlt évben nyilvánosságra hozott elemzéséből az derült ki, hogy az egyes élelmiszerek büntető adóztatása bizonyos mértékben el is érte a célját. Ezen cikkek kínálata és forgalma csökkent, a gyártók 40 százaléka változtatott a receptúrán: 70 százalékuk csökkentette, a többiek pedig teljesen elhagyták azt. A NETA-köteles termékeik forgalma több mint negyedével csökkent, míg átlagáruk 29 százalékkal emelkedett. A kutatásból kiderül az is, hogy e termékekből kedvelőik negyedével, harmadával kevesebbet vásárolnak, mint az adó bevezetése előtt egy évvel.

Az ÉFOSZ-nak a népegészségügyi termékadó kapcsán kialakított álláspontja kihangsúlyozza, hogy Magyarországon évek óta csökken a feldolgozott élelmiszerek által bevitt cukor mennyisége. A WHO kimutatta, hogy hazánk cukorfogyasztás szempontjából nemzetközi szinten kedvező mutatókkal rendelkezik, fele például a spanyol vagy a brit fogyasztásnak. Ez azt jelenti, hogy nálunk a teljes energia-bevitel 7-8 százaléka ez az érték, a WHO hivatalos ajánlásában pedig 10 százalék szerepel.

A NETA által érintett termékkörök fogyasztása valóban csökkent az elmúlt években, a cégek emellett célzott termékfejlesztéseket hajtottak végre. Ugyanakkor az is tény,  – ahogy a 2014-es OTÁP vizsgálat eredményei is rámutatnak – hogy az adó bevezetése a magyar lakosság egészségi állapotát és tápanyagbevitelét érdemben nem befolyásolta.

Az adó potenciális egészségügyi hatásának korlátozottsága néhány beszédes adattal jól illusztrálható:

·         az üdítők fogyasztása itthon az összes kalória bevitel 2 százalékát adja,

·         a magyar lakosság  só-fogyasztásának pedig mindössze 1,2 százaléka származik sós snack-ekből.

Az ÉFOSZ továbbra is úgy gondolja, hogy az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás eredményesen nem befolyásolható adóztatási eszközök alkalmazásával és hátrányosan érinti a rosszabb anyagi helyzetben lévő társadalmi csoportokat. Ugyanakkor rontja a hazai vállalatok versenyképességét és a munkahelyek számának csökkenését okozza.  Inkább összefogással, oktatással, a közös célok ügyében folytatott együttműködéssel lehet a hazai lakosság egészségi állapotát javítani, étkezési és ételkészítési szokásait hosszú távra is megváltoztatni.

A kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód kialakításában óriási szerep hárul az élelmiszeriparra, és ágazatainak szereplői törekednek a megoldásban való részvételre. Sajnos a termékek reformulációjának vannak akadályai, de az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége próbálja ösztönözni a közös szerepvállalást. A hazai táplálkozás helyzetképéről, trendekről, elvekről, az élelmiszerlánc szereplőinek vállalásairól az Élelmiszer Online internetes portálon Perje Sándor beszélgetett Szöllősi Rékával, az ÉFOSZ ügyvezető igazgatójával, arról, hogy miként tudja segíteni az élelmiszeripar a korszerű táplálkozási szokásokat, illetve azok meghonosítását itthon. Tény, hogy a termékek átalakítása, kétségtelenül pénzbe kerül, beruházásokra van szükség, a technológiát, a csomagolóanyagot meg kell változtatni. Ugyanakkor hazánkban a kereslet árérzékeny és a fogyasztók tudatossága csak nagyon lassan növekszik. Szükséges az árverseny mellett a tudatos fogyasztást olyan önkéntes kommunikációs módszerekkel elősegíteni, mint az önkéntes tápértékjelölés alkalmazása. A kutatások azt mutatják, hogy kevés ember fordít a tudatos fogyasztói magatartásra időt és energiát. Itthon nagy százalékban még mindig az ár az elsődleges szempont, és egyéb befolyásoló tényezők mellett –reklámok hatása, márkahűség – kevéssé nyom a latba a tápanyagtartalom.

Fontos lépés volt az Európai Unió részéről, hogy ezeknek az adatoknak a feltüntetését kötelezővé tette, de itthon nem igazán történt ez idáig olyan állami edukációs tevékenység, amely a fogyasztók tudatosabb magatartását, az egészséges, aktív életmód elterjedését szolgálná. Az élelmiszeripar ezt a feladatkört egy az egyben természetesen nem tudja átvenni, egészen egyszerűen azért, mert ez nem az ő feladata, és nem is lenne hiteles erre a szakterületre tévednie. Ugyanakkor ma már a szakmai érdekképviseletek kitalálhatnak olyan kampányokat, amelyek a kérdés összetettségére és az összefogás fontosságára hívják fel a figyelmet. Erre lehet példa az ÉFOSZ „Együtt a fogyasztókért” elnevezésű népegészségügyi kezdeményezése.

Az ÉFOSZ azért küzd, hogy egyrészt az élelmiszeripar ne legyen a népegészségügyi problémákért egyszemélyi felelősnek kikiáltott bűnbak, másrészt segítséget és támogatást kapjon a reformulációhoz szükséges lépés megtételéhez. Sokféle módon lehet segíteni, például az ipari élelmiszer-előállítás iránti fogyasztói bizalom helyreállításával, beruházási támogatással, az innovációs tevékenységek elősegítésével. Egy ideális világban tehát közösen az összes érintettel, az egészségügyi kormányzattal, más civil szervezetekkel együtt érnénk el azokat a célokat, amelyeket önmagában az élelmiszeripar nem képes. A vállalatok által végrehajtott termékfejlesztés mellett az ÉFOSZ azzal segíthet, ha behozza a világban zajló folyamatokat, trendeket a köztudatba és képviseli az élelmiszeripar mára kialakult felelős magatartását és álláspontját.

Az Európai Unió joganyagában nagyon jelentős részt képvisel az élelmiszerláncra, ezen belül is az élelmiszer-feldolgozásra vonatkozó rész. Ennek megvannak az előnyei és a hátrányai. Egyrészt jó dolog, mert a fogyasztók mellett a jogalkalmazóknak, így a gyártóknak is ad egyfajta biztonságot, működési keretet. Másrészt rendkívüli adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra és számtalan esetben csökkenti a mozgásterüket. Még a szakemberek körében sem egyértelmű, hogy bizonyos megkötések – például az úgynevezett Állítások rendelet előírásai – a fogyasztók biztonságát szolgálják-e inkább, vagy épp az innovációt lehetetlenítik el. Ráadásul a cégek dolgát itthon az is nehezíti, hogy a magyar fogyasztó meglehetősen konzervatív, vagyis nem igazán nyitott a változásokra. Ha meglátja, hogy valamiből az eddiginél „kevesebb” van a termékben, akkor bizalmatlan lesz. Nehéz ügy, mert innováció nélkül nincs fejlődés és növekedés, de remélhető, hogy a fiatalabb generációk nyitottsága lassanként a magyar piacon is változásokat hoz ebben a tekintetben. A magyar fogyasztó óvatos, kevés pénze van, és szereti a már megszokottat, ezért az önkéntes lépéseknél erre figyelemmel kell lenni. A verseny kíméletlen, így a fogyasztói tudatosságot és a kereslet növekedését az önkéntes reformuláció népegészségügyi szempontból nem helyettesítheti.

Jó példa az élelmiszeripar számára az önkéntességen alapuló, de a kormányzat által támogatott keretek között a sótartalom csökkentése, amely uniós kezdeményezés alapján, a kormányzat és a pékszakma között létrejött szakmai megállapodás keretében zajlik évek óta. Gyakorlatilag a termékek összetételére vonatkozó előírások fokozatos, programozott módosításával kerül csökkentésre a legnagyobb tömegben fogyasztott sütőipari termékek setében.

Még a jobb anyagi helyzet sem feltétlenül jár automatikusan nagyobb tudatossággal, tehát az edukáció nem spórolható meg.  A hazai fogyasztó hajlamos abban hinni, hogy ha nem eszik a kriminalizált ételcsoportokból, akkor nem kell sem mozogni, sem étrendet változtatni, és máris mindjárt soványabb és egészségesebb lesz. A magyar lakosságnak tehát be kell látnia, hogy az egészségi állapotuk javítását az élelmiszeripar teljesen egyedül nem tudja megoldani. A jogalkotóknak pedig látni kell, hogy az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás, adóztatási eszközök alkalmazásával nem befolyásolható eredményesen.

Mellékeljük az ÉFOSZ álláspontját.

 
Webdesign: IRQ