Keresés

Üzenőfal

Utolsó üzenet: 1 hét, 1 nap .
  • guest_6317: Volt FSV-sek jelentkezzetek! betanna@gmail.com Mindenkit szeretettel várok. Van Messenger felületünk is: FSV Kollégák néven
  • guest_6317: Köszönöm a volt FSV dolgozók találkozójáról a hírek, események fülön feltett elképzelést és kérést. Köszönöm, ha a szervezéssel kapcsolatban régi kollégáim segítenek, megadják saját elérhetőségüket, vagy akéár azookét, akikkel kapcsolatban vannak. Akik eddig csatlakoztak, nagy örömmel vették a kezdeményezésünket. Már 200 kolléga neve, többnek e-mail cím
  • Bakospek: Dunavarsányban üzemképes 400 nem-es sütőüzem családi házzal eladó. Érd: 06703302737
  • gyurcsi30: Fagyasztott pékáruk fóleg a leveles termékek fejlesztésében is nagy tapasztalattal rendelkezem.Keressenek bátran.+36306531320
  • gyurcsi30: Pékségeknek új tsvájci ill. ausztriai termékeket mutatnék a hejszinen telepiteném is teljes technológiával és folyamatos támogatással.+3630653120 gyurcsi30@freemail.hu
  • guest_2925: Kézműves édesipari műhely, bérgyártást vállal. 06-20 582 0128
  • guest_8050: Van valami betoltendő muka lehetöség
  • guest_5858: kösz csabap gépkönyv ügyben
  • Pataki Zoltan: Nemetorszagba pekmestelevelerl rendelkezö munkavallalot keresünk, teljes munkaidös nemet bejelentessel. jelentkezni a patakizoltan70@gmail.com e-mail cimre
  • csabap: Sütőipari gépek-dinasztia kiadó.Itt nézd meg!
  • csabap: Sütőipari gépek- dinasztia kiadó. Itt nézd meg!
  • guest_2081: gépkönyvet keresek rotációs kiflisodróhoz!
  • HORVATH A: Végleges csótányirtás garanciával, egyetlen színtelen, szagtalan kezeléssel, 14 sütőipari üzem referenciájával. Nem igaz, hogy nem kiirtható! Van megoldásunk. Komplett HACCP/IFS dokumentációval, hazai KFT. További infó: csotanykommando.hu, 70/666-44-77.
  • Kovács Zsolt: Egy bizonyos kenyérféleség üzemi előállítását célzó technológia leírás magyarról németre való precíz fordítását vállalja valaki? zsoltkovacs113@gmail.com
  • f_n_adrienn_whc: Kedves Tagok! Gyártástechnológus és telepvezető helyettes pozícióba keresek kollégát sütőipari ügyfelemhez. Részletek végett elérhetőség: +36306982464; franknagy.adrienn@whc.hu. A munkakörökről: http://goo.gl/oc7nqo és http://goo.gl/F4DLso oldalakon.
  • guest_5799: hali
  • Mattom: Cukrászati gyártó, minőségi, házi jellegű, kimért egyedi termékekkel viszonteladókat keres. Elsősorban Jász Nagykun Szolnok Megyéből. Érd: 06309925119
  • guest_7962: Nagy Zsuzsannak : Fel tettem
  • Nagy Zsuzsánna: Remek válasz az Index cikkére. Ezt kitehetnéd András a Facebookra is.
  • guest_9180: Pékségeknek segitek új termékek pl. burek előállitásában, pékek betanitásában, gyártmánylapok, anyagszükséglet elkészitésében, valamint nyomonkövetés, raktárkészlet lekisérésésére szükséges táblázatok kidolgozása. Új tehnológiák bevezetése. Elérhetőségem esterpetrovic@gmail.com vagy +381 63 8574535
  • guest_9180: Pékségekben uj termékek mint pl a burek megtanitom a tehnologiai folyamatot ,a termék elkészitését, anyagszükségletet,gyártmánylapot,a nyomonkövetéshez szükséges adatok renszerezését, raktárkövetést, uj termékek betanitását, folyamatos tehnol
  • guest_2709: Adel nevű felhasználónak: a felülírt címre nem lehetett küldeni. Itt az én elérhetőségem: chubby80@upcmail.hu várom válaszát deutsche backer
  • guest_3222: karlbeer@karlbeer.kom kérem hivjon a munkával kapcsoladban 0630 4150062
  • guest_3222: BESZÁLLITANÁNK 1 T ZÁRT DOBOZOS JÁRMÜVEL SANJUAN KFT .0630 4150062
  • guest_7593: Jelenlegi is működő kisüzemi pékség részére keresek olyan beszállítót, aki az alapanyagok beszállítása mellett a technológiák kialakításában is segítséget tud nyújtani. A tsandard termékek mellett egy prémium termékcsalád bevezetése is cél. Kapcsolatfelvétel: karlbeer@karlbeer.com Üdvözlettel, Karl Ákos
  • Adel_euJOBS: Németországba keresünk szakmai tapasztalattal rendelkező pékeket és cukrászokat. További kérdésekkel kérlek forduljanak hozzám az adel.orosz@eujobs.hu e-mail címen. Üdvözlettel: Orosz Adél
  • átlagvásÃ: Szombathely, Szűrcsapó u. 23. Zalaco üzlet 24-én karácsonykor 11:20-kor. Értem én, hogy nagyon kevés bérért vannak alkalmazva az eladók, és nem érdekeltek az értékesítésben, mert azt a kevés pénzt így is-úgy is hazaviszik ha végigbeszélgetik a napot akkor is, de a Zalaco megengedheti azt magának, hogy az eladó kinevesse gúnyosan a vevőt, aki beiglit akar venni (urambocs
  • guest_2627: Üdvözlöm! A guest 9222 kérdése csabap nevű felhasználótól. Békés megye
  • guest_9222: Helyileg hol?
  • guest_2627: Élelmiszertechnológus végzettségű, sütőüzemi tapasztalatú. Pályázati tanácsadással foglalkoztam. Képesítés: sütő szak, bérügyintéző. Tevékenység: pékség, biztosítás. Várom érdeklődését!



Galéria

Szaklap

A 355. Tudományos Kollokvium előadásai többek között az alternatív kalászosok, a tritikálé és a hazai szójatermesztés témakörét járták körül
2014. Június 10. Kedd, 12:10

altaltalt2014. május 30-án a NAIK Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, az MTA Élelmiszer-tudományi Tudományos Bizottsága  és a Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület közösen rendezte meg a 355. Tudományos Kollokviumot. Az előadások többek között az alternatív kalászosok, a tritikálé és a hazai szójatermesztés témakörét járták körül.

A tritikálé humán célú hasznosításával kapcsolatban2013. augusztus 26-án adtunk hírt Újabb eredmények a tritikálé sütőipari hasznosításában cím alatt. Az egészséges táplálkozás és az elhízás megelőzésére fejlesztettek ki szegedi nemesítők olyan tritikálét, amelyet emberi fogyasztásra lehet használni. A tritikáléból készült kenyérben 40 százalékkal több a rostanyag, mint a fehér kenyérben, ezáltal kevésbé hizlal. Korábban, a szegedi növénynemesítők a tritikáléval kapcsolatos munkásságával Termesztési, malom- és pékipari tritikálé fórum címmel, valamint Tritikálé hasznosítása: „Alföldi kenyér, szőlő és bor” konferencia és bemutató Kecskeméten linkeken  közöltük információkat, és a téma háttéranyagaként mellékeltük a SÜTŐIPAROSOK, PÉKEK szakfolyóirat 54. évf. 2007. 4. számában  Dr. Lásztity Radomir„   „Tritikálé - van-e jövője, mint kenyérgabonának?” címen publikált tanulmányát.

 2014. május 29-én A szója sütőipari termékekhez történő felhasználása cím alatt tájékozattuk látogatóinkat a II. Országos Szója Fórumról, ahol Werli József a Magyar Pékszövetség szakmai titkára „A szója sütőipari termékekhez való felhasználhatósága” című előadásában- a Sütőipari Egyesülés adatbázisai és az Élelmezési Ipar témával kapcsolatos publikációinak felhasználásával- leszögezte, hogy a szója felhasználása a sütőiparban a diétás étrend választékának bővítését, és az alapvető nagy mennyiségben fogyasztott termékek tápértékének javítását szolgálhatja.

A 355. Tudományos Kollokviumon, szakmánkat érintő előadások többek között ezeket a témákat fejtették ki az alábbiakban:

·         Alternatív kalászosok nemesítése és termesztése címmel Mikó Péter, Megyeri Mária, Láng László, Bedő Zoltán az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet  Génmegőrzési és Organikus Nemesítési Osztály (Martonvásár) előadása, 

·         Rozsbuza (Triticosecale Wittm.) beltartalmi vizsgálati eredmények címmel Langó Bernadett, Bóna Lajos és Ács Péterné Gabonakutató Nonprofit Kft.(Szeged), valamint Tömösközi Sándor BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék (Budapest) előadása,

·         Alternatív gabonák minőségpotenciálja címmel Tömösközi Sándor, Bagdi Attila, Bucsella Banka, Balázs Gábor, Kovács Tímea BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék, (Budapest), valamint Regina Schönlechner University of Natural Resources and Life Science, Department of Food Science and  Technology, Institute of Food Technology,(Ausztria)előadása,

·         A hazai szójatermesztés és –felhasználás helyzete, fejlesztési lehetősége tekintettel az európai GMO-mentes szójabab kereslet növekedésére címmel Balikó Sándor Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt.(Bóly) előadásai hangzottak el.

 Alternatív kalászosok nemesítése és termesztése 

A gabonafajok nemcsak rendkívül gazdag tápanyagtartalmuk, hanem hatékony tárolhatóságuk miatt is válhattak az emberiség egyik legsikeresebb haszonnövényeivé az elmúlt évezredekben. Tehát nem meglepő, hogy napjainkban Földünk összes szántóterületének közel felén gabonát termesztenek, míg ez a terület Magyarországon közel 65%, mely aránnyal a világ élvonalába tartozunk. Az emberiség átlagos napi gabona fogyasztása 1 kg/fő, mely az életszínvonal növekedésével egyre inkább csökken, teret adva a hús és gyümölcs alapú élelmiszereknek. Azonban 1 kg hús előállításához 3-4 kg gabona szükséges, ezért az egyre növekvő népesség megfelelő élelmezéséhez elengedhetetlen a gabonafajtáink folyamatos nemesítése, mely során ellenállóbb, jobb tápanyag hasznosító képességű, nagyobb terméshozammal rendelkező fajtákat állíthatunk elő. 

Az egyik legfontosabb gabonafajunk a kenyérbúza, azonban a napjainkban egyre inkább érezhető klímaváltozás és a változó fogyasztói igények következtében a kisebb jelentőségű kalászos gabonafajok is egyre inkább teret nyernek. Ezek többsége sikeresebben ellenáll a szélsőséges termesztési körülményeknek és általában eltérő beltartalmi értékekkel bírnak, mint a széleskörűen termesztett búzafajták. Az utóbbi években, hazánkban is megnövekedett a természetes eredetű, nagy hozzáadott értéket hordozó, teljes értékű, egészséges élelmiszerek iránti igény, melynek kiváló alapanyagául szolgálhatnak az alternatív gabonafajok, mint például a rozs, a tönköly, a tönke, az alakor, vagy éppen az elsősorban takarmányforrásként termesztett zab és tritikálé élelmiszeriparnak szánt fajtái. Ennek megfelelően fokozatosan megjelentek az alternatív növényekből készült feldolgozott élelmiszerek, melyek számos, igazoltan egészségvédő hatású, biológiailag aktív összetevőt tartalmaznak. A szemtermésüket az élelmiszeripar elsősorban pék-és malomipari termékek előállítására használja, de száraztészták, sőt sör alapanyagaként is találkozhatunk velük. 

A huszadik század elején még viszonylag nagy volumenben termesztett fajok termőterülete a nagyüzemi mezőgazdaság térhódításával párhuzamosan fokozatosan csökkent, melyhez nagymértékben hozzájárult a sikeres nemesítési munka eredményeként létrejött nagy ermőképességű  búzafajták elterjedése is. A több mint 100 ezer hektáron termesztett tritikálé kivételével (mely egy  néhány évtizede előállított, bőtermő fajhibrid) az alternatív kalászosakat évente néhány tízezer  hektáros területen termesztik, termésmennyiségük közel 70%-a a búzáénak. Nagy részüket ellenőrzött ökológiai gazdálkodás feltételrendszerének megfelelően termesztik, mely eredményeként magasabb értékesítési árakat lehet elérni, így kompenzálva a kisebb termőképességet. 

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári tönkölynemesítőinek évtizedes munkája eredményeként sikerült előállítani egy új hazai fajtát, mellyel együtt immár 5-re növekedett a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő tönkölyfajták száma. Ugyancsak a martonvásári nemesítők állították elő hazánk egyetlen tönkebúza fajtáját és 2 alakorbúza fajtáját, melyeket kizárólag ökológiai gazdálkodási körülmények között nemesítettek, így ezek a fajták egyben az első ökológiai nemesítésű fajták is Magyarországon. A fajtajegyzékben szereplő 17 tavaszi zabfajta közül 6 hazánkban nemesített (1 Martonvásáron), köztük egy kiemelkedő beltartalmi értékkel bíró fekete pelyvalevelű fajtával. A magyar zabnemesítés sikerességét jelzi a biztonságosabban termeszthető, nagyobb terméspotenciállal rendelkező 3 őszi fajta előállítása, melyek közül 2 Martonvásáron 1 pedig Szegeden lett nemesítve. Kuriózumnak számít a szegedi Gabonakutatóban nemesített csupasz zabfajta is. A több mint 20 tritikálé, és 10 rozsfajta nagy része nem hazai nemesítésű, azonban az egyetlen tavaszi  tritikálét Szegeden nemesítették, továbbá ugyancsak hazánkban nemesítették a fajtajegyzékben található mindhárom évelő rozsfajtát, melyek a fenntartható mezőgazdaság egyik nagyon perspektivikus elemei lehetnek a jövőben. Ezeket az alternatív fajtákat általában kisebb ráfordítással lehet termeszteni, mivel sokuk kiemelkedően tolerálja a szélsőséges termesztési körülményeket és a kártevők, kórokozók támadásait. 

Az elmúlt években megnőtt az érdeklődés a kenyérbúza különböző változatai iránt is azok magasabb antocián-tartalma miatt, így nemesítés indult kék és piros szemű búzafajta előállítása céljából is, azonban hazai fajták egyelőre még nem találhatók a köztermesztésben. 

Rozsbuza (X Triticosecale Wittmack) beltartalmi vizsgálati eredmények 

A tritikálé (rozsbuza), az első, emberi elme által létrehozott mesterséges (nemesített) gabonanövény a búza és a rozs keresztezése révén, amely köztermesztésbe került. Előnye, hogy költségtakarékos gabona, termesztése gazdaságos és a gyengébb talajokon is jól termelhető. Eddigi felhasználása a takarmányozásra korlátozódott, ám ha a pozitív termőképesség mellé kedvező táplálkozás-élettani tulajdonságok társulnak, akkor humáncélú felhasználására is lehetőségek nyílhatnak. A legtöbb hazai és nemzetközi irodalom a  tritikálé beltartalmi értékeit a búza és a rozs értékei közé pozícionálja. A táplálkozás-élettani szempontból fontos diétás rostok és ásványi anyagok tekintetében a búzánál jobb értékeket mutat, míg fehérje tekintetében a rozs értékeit haladja meg. 

Kísérleteinkben 10 tritikálé genotípust (fajtákat és törzseket) vizsgáltunk és hasonlítottunk össze búza és rozs fajtákkal. A minták két termőhelyről (Szeged, Kiszombor) származtak. A következő beltartalmi paramétereket vizsgáltuk: nyers fehérje, sikér, nyers zsír, hamu, diétás rost, arabinoxilánok, keményítő, ásványi anyagok. 

A nyers fehérje (11,3-14,4%) illetve nyers zsír (0,9-1,6%) tartalom tekintetében a vizsgált rozsbuzák többsége elmarad mind a búza, mind a rozs értékeitől, nem találtunk szignifikáns termőhelyi hatást sem. A sikérmosás eredményeként elmondható, hogy a rozzsal ellentétben a tritikálékból sikerült sikért mosni, de jellemző rájuk, hogy sikértartalmuk (8,4-23,5%) alacsonyabb a búza sikértartalmánál. Néhány komponens (hamu, élelmi rost, ásványi anyagok) tekintetében az általunk vizsgált tritikálék többlettel bírnak a búzához képest, és ezen értékek megközelítik a rozs értékeit. Az ásványi anyag tartalom kimagasló értékeket mutatott a Ca, Mg, P, K, Cu, Zn, Fe tekintetében a tritikálé mintákban, szignifikáns  termőhely hatással. Szintén a termőhely hatását figyeltük meg az élelmi rost tartalomra  (10,2-14,4%), a kiszombori mintákban szignifikánsan magasabb értékeket mértünk, mint a  szegediekben. A tritikálék esetében a diétás rostok közel 50%-át az arabinoxilánok adják,  melynek értékei (4,3-7,4%) meghaladják a búza-, némely esetben a rozs értékeit is. Az  arabinoxilán tartalom genotípusos determináltságú, nem találtunk szignifikáns termőhely  hatást vizsgálatainkban. 

A tanulmány a GOP-1.1.1-11-2012-0044 számú pályázata segítségével valósulhatott meg. 

 Alternatív gabonák minőségpotenciálja 

 A biodiverzitás növelése, a klímaváltozás, megfelelő mennyiségű és minőségű alapélelmiszerekkel történő ellátás társadalmi felelőssége, a fenntartható élelmiszertermelés  kialakítása, a folyamatosan változó fogyasztói igények kielégítése mind-mind azon  szempontok közé tartoznak, melyek szükségessé és egyben lehetővé is teszik új, vagy újra  felfedezett növényi alapanyagok közvetlen humán célú hasznosítását. 

Ebben a tekintetben a hüvelyesek és az olajos magvak mellet a tradicionális és kevésbé használatos gabonák (alakor, tönke, tönköly, zab, tritikálé, köles, cirok, stb.) és az álgabonák (amaránt, quinoa) szerepe lehet jelentős. Számos közülük sikérmentes alapanyagnak számít, mely tovább szélesíti a lehetséges alkalmazási területet. Az alternatív és álgabonák felhasználását, a mezőgazdasági jellegű kérdéseken túl az is nehezíti, hogy az un. nagygabonákhoz (búza, kukorica, rizs) képest lényegesen kevesebb szakmai ismeretanyag és technológiai megoldás áll rendelkezésünkre. Így például szofisztikált hántolási és őrlési eljárások csak részben és elsősorban kisüzemi méretekben hozzáférhetőek, keveset tudunk a magvak, az azokból készült őrlemények technológiai tulajdonságot befolyásoló jellemzőiről, a fajok és fajták közötti eltérésekről, gyakorlatilag minősítő szempontrendszerek sem léteznek. Külön izgalmas kihívást jelent, ha a  szemtermés potenciális tápértékének mind teljesebb hasznosítására, rostokban, bioaktív  komponensekben gazdagabb élelmiszertermékek fejlesztésére törekszünk. Ezen összetevők jelenléte ugyanis jelentősen módosítja a technológiai szempontból fontos fizikai-kémiai tulajdonságokat, a végtermék fizikai megjelenését, érzékszervi tulajdonságait is, emellett nő  az antinutritív faktorok koncentrációja is. 

Az előadásban az alternatív és álgabonák tápértékével, technológiai minősítésével és  termékfejlesztéssel kapcsolatos kutatásaink eddigi eredményeiről adunk áttekintést. 

A kutatómunka az alábbi támogatott projektek szakmai célkitűzéseinek megvalósításához  kapcsolódik: 

•  Improvement and optimisation of the nutritional value and technological properties of  gluten–free products – study on the effect of newly developed food additives and  alternative crops (project ID:TÉT_10-1-2011-0731)  •  Cukorcirok nemesítésének, tárolásának és feldolgozásának fejlesztése  (TECH_08_A/2-2008-040) 

•  Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint működési  modell kidolgozása a Műegyetemen (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002) 

 A hazai szójatermesztés és –feldolgozás helyzete, fejlesztési  lehetősége tekintettel az európai GMO-mentes szójabab kereslet  növekedésére 

James Aldrich amerikai szakíró szerint „a szója antik örökség és modern csoda”. Vég nélkül lehetne sorolni a növénnyel kapcsolatos hangzatos megállapításokat, véleményeket. Ami viszont kétségtelen tény, hogy az utolsó 60 év alatt (1950-2010 között) a világ szójatermelése 15-szörösére (17 millió tonnáról 254 millió tonnára) nőtt ez idő alatt, és a tendencia folytatódik. A szédületes karrier alapvetően a nagy genetikai kapacitású állatfajták nemesítésével és elterjedésével magyarázható elsősorban, jóllehet Ázsiában, Afrikában a szóját szinte kizárólag emberek fogyasztják, a többi kontinensen élők viszont szinte teljes mértékben (95%-ban) állatokkal transzformálják étkezési rendjükben hússá, tejjé, tojássá. A látványos növekedés kitüntetett területe elsősorban Dél-Amerika. Európa pedig továbbra is és változatlanul takarmányozási és táplálkozási fehérjeszükséglete biztosításában az importra „épít”. „Jó tanulóként” hazánk hasonlóan. 

Magyarország adottságait és lehetőségeit messze alulmúlva termel szóját (az utóbbi öt évben 31.450 és 41.347 hektár között), miközben évente összesen 500.000 – 700.000 tonna szójadarát és babot importál. Agroökológiai adottságaink – a szükséges és indokolt  vetésváltást figyelembe véve – akár 150.000 ha szója vetését is lehetővé tennék, javítva  ezáltal a gabonafélék nyomasztó és szakmailag indokolatlan arányán. Mellesleg az alapanyaként elkótyavetyélt gabonafélék mellett a feldolgozott szója magasabb hozzáadott értéket képvisel. Ám most úgy tűnik Európában – változni látszik a helyzet. 

A szója túlnyomó része GMO fajtákból származik, az európai népesség zöme elutasítja azt. Jelentős mennyiségű (évente mintegy 7 millió tonna) GMO-mentes szójababra van biztos, jól fizető, hosszútávra tervezhető piac. Ezen igény és felismerés hozta létre a Duna Szója Egyesületet, amelyhez Magyarország 2013. januárban csatlakozott. (Magyarország kormánya a 2012. évi Alaptörvényben rögzítette az ország GMO-mentes státuszát). 

A Duna Szója Egyesület megalakítása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a termékpálya szereplői (fajtatulajdonosok, termelők, feldolgozók, kereskedők) megfogalmazzák közös stratégiájukat, és annak útját egy szakmai szervezet létrehozásában látták. 2013 májusában megalapították a Magyar Szója Nonprofit Kft-t, amely szervezet rövidesen tagja lett a Duna Szója Egyesületnek, elfogadva célkitűzéseit: európai, GMO-mentes fehérjeellátás és felhasználás megvalósítását. Teszik ezt a formálódó Nemzeti Fehérjeprogram markáns, meghatározó szereplőjeként. Szervezeti célkitűzésük a termékpálya szereplőinek integrálása, középtávú célként a szakmaközi szervezetté alakulást fogalmazták meg. 

Az eltelt rövid idő az elképzelések felvázolása mellett szakmai rendezvények, bemutatók, tanácskozások szervezésével, bonyolításával, a szójaágazat szereplőinek megszólításával telt. Reális lehetőségét látják a hazai szójatermesztés növelését, amelyhez jó néhány feltételnek (kormányzati szándék és elkötelezettség, gazdasági érdekeltség megteremtése, szakmai szervezetekkel történő együttműködés itthon és külföldön, végül, de fontosságát tekintve mindezek előtt korszerű ismeretek átadásával gazdaságos szójatermesztés  megvalósítása) teljesülni kell. 

A szója felhasználása: Élelem vagy takarmány? 

„A világon termesztett összes növényi fehérjéből a szójafehérje részesedése jelenleg meghaladja a 20%-ot, az állatok takarmány-fehérje fogyasztásában pedig részesedése eléri a 33%-ot! Ezekből az arányszámokból egyértelmű, hogy termesztett növényeink közül a  szójababnak kiemelkedően fontos szerepe van, és az ember sem táplálkozásában, sem  gazdasági állatainak takarmányozásában sem nélkülözheti a szóját” (Balikó-Bódis- Kralovánszky: A szója feldolgozása, felhasználása) 

Mellékeljük 

  • az „Alternatív kalászosok nemesítése és termesztése”
  • a „Rozsbuza (Triticosecale Wittm.) beltartalmi vizsgálati eredmények”
  • és az „Alternatív gabonák minőségpotenciálja” című előadások prezentációit.

 

 
Webdesign: IRQ